Egy manapság széles körben elterjedt párkapcsolati forma a virtuális szerelem. Ez azt jelenti, hogy a partnerek hosszabb ideig – hónapokon vagy akár éveken keresztül – személyesen egyáltalán nem ismerkednek meg, hanem csak online kommunikálnak, például WhatsAppon, FaceTime-on, Skype-on stb. keresztül.
Egy kisebb hányad csak beszélget egymással, nincs igényük arra, hogy találkozzanak, a hang is elég ahhoz, hogy érzelmek alakuljanak ki. Ritkább esetben a párok csupán „levélkapcsolatot” tartanak fenn. A virtuális szerelem hasonlít arra, amit régen plátói szerelemnek neveztek. Ezek a virtuális párkapcsolatok részben jobban működnek, mint a „való életbeli” kapcsolatok.
Miért? A közös hétköznapok gyakran a szerelem gyilkosai, a kezdeti fellángolás után az ember egy banalitásokkal teli világban találja magát. Sokan – főként nők – nehezen tudják elfogadni, hogy szeretik őket. Kételyek, önkritika és szemrehányások keletkeznek, amelyek megzavarják a harmóniát. Ha azonban egy kapcsolat kizárólag a virtuális térben zajlik, akkor az ember gyorsabban érzi azt, hogy szeretik. Ez még az önszeretet kialakulását vagy megerősödését is segítheti. Köztudott, hogy jobban szeretjük önmagunkat, ha érezzük, hogy szeretnek minket.
Szép és jó, de mi lesz a szexualitással? Számos móddal találkoztam a praxisomban. Vannak, akik megállapodnak abban, hogy mellette szeretőik vagy futó kapcsolataik is lehetnek. Mások közös önkielégítést végeznek FaceTime-on, Skype-on stb., ahol látják és ösztönzik egymást. Megint mások külön-külön maszturbálnak, de közben főként a partnerükre gondolnak. Gyakran erotikus vagy szexuálisan túlfűtött képeket, videókat cserélnek egymással, hogy beindítsák a fantáziát.
Izgalmas módja ez annak, hogy a mai világban a szeretetet, az érzelmi biztonságot, sőt még a szexualitást is kizárólag virtuálisan éljük meg.
